mi a csibecsőr?

A természetvédelem fogalma, célja, feladata Legelőször is ismerkedjünk meg néhány alapfogalommal. Mi a különbség a környezet- és a természetvédelem között?

A környezetvédelem az a tevékenység, amelyet a természetes és a mesterséges környezet védelme érdekében az ember által okozott szennyező ártalmakkal (levegőszennyezés, víz- és talajszennyezés, zaj, sugárzás stb.) szemben folytatunk.

A természetvédelem a természet, az élő és az élettelen természeti értékek, valamint a természeti területek megóvását, hosszú távú fenntartását jelenti.

Az általános természetvédelem minden természeti értékre és természeti területre kiterjed, és magában foglalja a tájvédelmet, a vadon élő élővilág (élő szervezetek) általános védelmét, az élőhelyek általános védelmét, a földtani természeti értékek általános védelmét, valamint a természeti területek védelmét.

A természetvédelem tárgyai lehetnek:

• földtani értékek (pl. barlang, ásványok és ősmaradványok, kunhalom),
• víztani érékek (pl. forrás, láp, víznyelő, tó, vízesés),
• növénytani értékek (növényfajok, növénytársulások, gombafajok),
• állattani értékek (emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, halak, gerinctelenek, háziállatok),
• tájképi értékek,
• kultúrtörténeti értékek (pl. történelmi emlékhely, néprajzi értékek, műemléki környezet),
• természeti területek, élőhelyek.

A természeti területek és értékek kiemelt oltalma, vagyis a hagyományos természetvédelem a védetté nyilvánításon alapul. A hagyományos természetvédelem a kiemelt oltalomra érdemes élő vagy élettelen természeti értékek és természeti területek feltárását, védetté nyilvánítását, megóvását, fenntartását illetve helyreállítását, valamint bemutatását foglalja magába. A hagyományos (kiemelt védelmet biztosító) természetvédelem tárgyai tehát a védett természeti értékek (más néven természetvédelmi értékek), valamint a védett természeti területek.

Mind a két esetben a természetvédelem lehet területhez kötött, vagy terület nélküli.

A természetvédelem szervezeti felépítése

Magyarországon az állami természetvédelmi feladatokat a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) és természetvédelmi területi szervei, a nemzeti park igazgatóságok, valamint a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség látják el. Hazánkat 12 környezetvédelmi felügyelőségre, valamint 10 nemzeti park igazgatóságra osztották fel.

Utóbbiak és székhelyük a következők (ABC sorrendben):

• Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő;
• Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak
• Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger;
• Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs;
• Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest;
• Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen;
• Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét;
• Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas,
• Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

Magyarország területének mintegy 10 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt.

A terület nélkül védett természeti értékek közül a természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajok száma 695, ebből fokozottan védett kb. ennek 10%-a, a természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok száma 965, ebből fokozottan védett kb. 10%-a , a védelem alatt álló barlangok száma 3341, melyből fokozottan védett 125.

A védetté nyilvánítást országos jelentőségű terület esetén a miniszter, helyi jelentőségű terület esetén a települési önkormányzat végzi. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy védetté nyilvánításra javaslatot bárki tehessen, természetesen megfelelő indoklással.

A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően többféle fokozatot érhet el. Így lehet:

• nemzeti park,
• tájvédelmi körzet,
• természetvédelmi terület,
• természeti emlék.

Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítésére.

Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének védelme.

Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

A védett természeti területek a fenti kategóriákon kívül további védettségi szigorítást is kaphatnak, amennyiben annak szükségessége indokolt. Lakott települések közelében védősávot, ütköző zónát létesítenek a különösen védett terület és a település között.

A törvény előírja a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatását is. Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ez nem azt jelenti, hogy a védett területeket korlátlanul lehet látogatni, hiszen ez nagy mértékben zavarhatja az ottani élővilágot, rongálhatja a felszíni képződményeket és szennyezheti a talajt, a levegőt és a vizeket. Ezért a védett területeket övezetekre oszthatják.

A védett természeti területek látogathatóság szerint lehetnek:

• szabadon látogathatók,
• korlátozottan látogathatók (térben, időben, létszámban) és
• zárt területek (csak kutatók számára).

Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriztek meg számunkra, melyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartoznak: Mura mente és a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet területe.

Helyi jelentőségű TT-k Nagykanizsán és környékén

• Homokkomárom
  Fűzvölgyi Garmadabuckák
• Nagykanizsa
  Ady út – Bécsi korzó
  Bajza utcai Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet parkja
  Batthyány utcai fasor
  Csengery úti fasor
  Csengery úti mamutfenyő
  Deák tér
  Eötvös tér
  Erzsébet tér
  Izraelita temető
  Károlyi-kert
  Kossuth tér
  MAORT telep
  Milleneumi sétakert
  Nagykanizsa, Erzsébet téri japánakác
  Nagykanizsa, Hevesi Sándor Általános Iskola udvara
  Palini általános iskola parkja
  Palini szociális otthon parkja
  Platánsor
  Szurkosfenyves
  Tripammer utcai temetőkert
  Vécsey úti platánsor
• Nagyrécse
  Fás legelő
• Újudvar
  Csibiti-völgy

A Csónakázó tó ugyan nem védett terület, de mindenki által kedvelt természeti szépség!! Veszélyben van a víz minősége!! A tó megmentése érdekében a város önkormányzatának haladéktalanul intézkednie kellene, különben ÖKOLÓGIAI katasztrófa fenyeget!!

A Mórichelyi-halastavakat övező idős állományú erdők jelentik Dél-Zalában az egyik legjobb költőhelyet a vizes élőhelyekhez kötődő rétisasok és feketególyák számára.

A természet védelmében fontos a megfelelő, tudatos magatartás kialakítása, betartása!!

Az ember a természet része – mondták ősidők óta.
NE akarjuk legyőzni, együtt kell vele élni!!

A kirándulások során:

• Ne hangoskodjunk!
• Mindent a szemnek, semmit a kéznek! – ez a régi mondás is helytálló.
• Ne szemeteljünk! Ne hagyjunk semmit magunk után!
• Ne rongáljunk!
• Ne tapossunk össze, ne szedjünk le virágokat! – legszebben, legtovább úgyis az erdőben, az eredeti helyén mutat!!

Néhány természetvédelemmel (is) foglalkozó civil szerveződés a környékről

Az Élettér Állat – és Természetvédő Egyesület Nagykanizsa Önkormányzatától megfelelő területet kapott az új állatmenhely felépítésére. A tervek elkészültek, de nagy szükség lenne az állatbarátok segítségére, hogy a sok gazdátlan kisállat végre megfelelő körülmények között élhessen.
Támogatási szándékával jelentkezhet:
Telefon: 30/378 7057 (Maros Sándorné)
Telefon: 30/400 1368 (Varga Károlyné)
E-mail: info@eletter-kanizsa.hu

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület 2010 március 31-én indította útjára újabb, „Fogadd Örökbe Nagykanizsa Természeti Értékeit” című mozgalmát. Az örökbefogadók természetépítő- és megőrző tevékenységét értékeli, és a legáldozatkészebb személyeket minden esztendőben egy alkalommal, a Föld Napján, vagy a Város Napján Nagykanizsa közössége előtt erkölcsi elismerésben részesíti.

Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány : Klein Ákos (Természetvédelmi őr-BfNPI)

Nagykanizsa híres szülötte Kaán Károly, a környezet – és természetvédelem jeles képviselője, nevét a Kaán Károly Környezet és Természetvédelmi Egyesület viseli. Vezetője: Benedek Miklós