mi a csibecsőr?

A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. A klímaváltozás bonyolult jelenség, amely rendkívül összetett folyamatok eredménye. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok következményeként, a bolygót érő külső hatások (pl. változások a Nap sugárzásának erősségében) eredményeképpen, de sajnos akár emberi tevékenység folytán is (pl. az üvegház hatású gázok termelése)

Sokan – köztük tudósok és politikusok is– még mindig azt gondolják, hogy még nincs is klímaváltozás, vagy még nem tartják komoly dolognak. Mások szerint a folyamat már kb. 30 éve tart! A Föld átlaghőmérséklete több, mint 0.7 fokkal emelkedett a XX. század során. Az elmúlt 12 év a meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb 12 év volt. Hazánkban az átlaghőmérséklet már több mint 1 fokkal emelkedett meg. De melegedett az óceánok, tavak és folyók vize is. A fák hamarabb levelesednek ki, a költöző madarak előbb indulnak vándorútnak és előbb raknak fészket, mint korábban, és sok állat és növényfaj észak felé, ill. a hegyeken fölfelé terjeszkedik. – teljesen átalakítva ezzel a megszokott természeti rendet.

Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) rendszeresen kiad jelentéseket, amelyben beszámol klímaváltozással kapcsolatos tudományos ismereteink bővüléséről, vizsgálja a klímaváltozás okait, azt, hogy mit lehet ellene tenni, és hogy milyen alkalmazkodási lehetőségeink vannak. (öt magyar tudós is részt a munkában: Ürge-Vorsatz Diána, Jászay Tamás, Nováky Béla, Somogyi Zoltán és Tóth Ferenc , akik különböző egyetemeken ill. vállalatoknál dolgoznak) – 2007-ben Nobel Békedíjat Kaptak!

Mi okozza a klímaváltozást?

A földi klíma kialakításában úgynevezett üvegház hatású gázok játszanak nagyon fontos szerepet.
Az egyik legfontosabb ilyen gáznak, a szén-dioxidnak a koncentrációja 36%-al nőtt meg 1850 óta, főleg az erdőirtások és a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt és jóval meghaladja az elmúlt 650 ezer év bármelyik időszakára becsült értékeket.

A metángáz 21-szer erősebb üvegház hatású gáz, mint a szén-dioxid – és a 2007-es IPCC jelentés szerint – a metán koncentrációja több, mint 100 %-kal nőtt meg a XX. század során. A szén-dioxidnál 300-szor erősebb nitrogén-oxidok koncentrációja 19%-al nőtt meg ugyanezen időszak alatt.
A metán és a nitrogén-oxidok többek között a mezőgazdasági termelés „melléktermékeiként” került a levegőbe.

Milyen hatásai vannak a klímaváltozásnak?
Bár az Északi-sark olvadása és a jegesmedvék pusztulása inkább közismert nemzetközileg, mint a hazánk sivatagosodása, de mi most a magyarországi helyzetet mutatjuk be:

Az ENSZ-egy 2007-es jelentése szerint Magyarország az ökológiailag legsérülékenyebb országok közé tartozik, hazánk területének legnagyobb része érintett. Magyarországon a főbb problémák a következők:

• Elsivatagosodás: az egyre melegebb, aszályosabb nyarak miatt elsztyeppesedik, elsivatagosodik az Alföld – a kipusztuló őshonos fafajok helyét átveszik a füvek és bozótok.
• Csökkenő talajvízmennyiség: az aszályos időszak miatt csökken a talajvíz szintje is, megváltozik majd az ország vízkészletének mennyisége és minősége, egyre komolyabb aszályok várhatók, kiváltképp az Alföldön
• Változó mezőgazdaság: az éghajlat módosulása miatt egyre inkább meg kell majd barátkozni a szárazságot jobban tűrő fajok termesztésével.
• Élelmiszer-biztonság: a változó időjárási viszonyok miatt egyre jobban rászorulunk majd az élelmiszerimportra.
• Ár- és belvizek: az aszályos nyarakat csapadékos telek váltják majd, s ez az árvizek gyakoriságának és intenzitásának erősödését jelenti. A heves téli esőzések nyomán gyakoribbá válnak az árvizek, holott ma is a rendkívüli árvízszint alatt fekszik Magyarország negyede: két és fél millió ember lakóhelye, a vasutak és a megművelt földek harmada.1999-ben 400 ezer embert érintett a márciusban lezúduló ártömeg.
• Megváltozó állatvilág és csökkenő sokféleség (biodiverzitás): tartós téli fagyok nélkül bizonyos kórokozók nem pusztulnak el, így hatalmas károkat okoznak a növényvilágban. Olyan, nem őshonos fajok jelenhetnek meg, amelyekre a hazai állat- és növényvilág nem tud reagálni. Ilyen például a gyapjas pille várható inváziója, amely egyes fafajtákra jelent komoly veszélyt.
• Egészségügyi hatások: a szívbetegek mellett veszélyeztetettekké válnak az idősek és a négy éven aluli gyermekek is, mert az ő szervezetük nehezebben viseli a hőingadozást és a forróságot. Várható az embereket veszélyeztető trópusi betegségek térnyerése, a hőhullámok gyilkos hatásai, az aszályok miatti éhínség. A változó növény és állatvilág (flóra és fauna) megváltoztatja a pollenek mennyiségét, és elhúzódik az allergiás időszak, emellett a klimatikus viszonyok változásával olyan növények, állatok, baktériumok is megjelenhetnek, amelyek korábban nem voltak jellemzők mifelénk pld. parlagfű, selyemkóró.
• Gazdasági hatások: a forró napokon csökken a munkabírás, így a visszaeső termelékenység miatt kisebb nemzeti össztermékkel (GDP) kell számolni.
• Klímamenekültek hullámai: A tengerek szintjének emelkedése, az elsivatagosodás, a tengerpartok eróziója, valamint az árvizek egyre gyakrabban kényszerítenek embereket lakhelyük elhagyására – e földönfutókat nevezzük ökológiai menekülteknek.

Mit tehetünk ellene?

A klímaváltozás akadályozására, hatásainak mérséklésére, és a hozzá történő alkalmazkodás elősegítésére több klímaegyezmény született: Éghajlatváltozási Keretegyezmény, Kyotói Egyezmény, Magyarországon megalkották a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát-(Magyarországon Láng István, a VAHAVA-projekt Tudományos Tanácsának elnöke)

Otthoni lehetőségek:

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Denis Hayes
az első Föld Napja fő szervezője

A klímaváltozás igenis az egyénen is múlik, ne másoktól várjuk a megoldást, mi magunk is tegyünk jobb, élhető jövőnkért és gyermekeink jövőjéért:

• Az energia- és víztakarékosság otthon is könnyen elérhető – és még könnyebben számszerűsíthető. Lakásunk berendezésekor, felújításakor, figyeljünk a hőszigetelésre. Olyan fogyasztókat vásároljunk, amelyek energiatakarékosan működnek, így nemcsak a környezetet óvjuk, de a pénztárcánkat is kíméljük.
• Izzócsere: az energiatakarékos fényforrásra való átállás nem csak az áramszámlán látszik meg, hanem 8-10-szer hosszabb az élettartamuk is.
• Hőmérséklet-beállítás: egy fűtött helység hőmérsékletének 1 C fokos csökkentésével körülbelül 6% energiát lehet megtakarítani.
• Víztakarékosság: egy csap folytonos csöpögése havi 150-200 liter vízveszteséget jelent – a leggyakrabban mindössze egy tömítőgyűrű cseréje a megoldás. Ha vízcsapot vásárolunk érdemes keverőfejeset venni, mert nem kell túl sok vizet kiengedni feleslegesen, ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletű vizet kapjuk.
• Mosás: A mosáskor felhasznált árammennyiség 90%-a a vízmelegítésre megy el. Ma már szinte mindegyik mosópor alacsony hőmérsékleten is maximális hatást fejt ki, még a környezetbarát mosószerek is. Mosás előtt gyűjtsünk össze egész adag ruhát, ugyanis bár már a legtöbb mosógépnél van féladagos program is, ennek energia- és vízigénye nem sokkal kevesebb az egész adagos mosáséhoz képest.
• Mosogassunk állóvízben; elég, ha csak öblítéskor folyatjuk a csapot.
• Családi házaknál az összegyűjtött esővízzel kiválthatjuk az öntözővíz jelentős részét.
• Tudatos vásárlás: Vigyünk magunkkal táskát, kosarat, ne fogadjunk el zacskót mindenhol. Keressük a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. Kerüljük az eldobható dolgokat. Ne dőljünk be a szép külsőnek és a vicces reklámnak. Igyekezzünk a legkevésbé agyoncsomagoltat venni; a zöldséget, gyümölcsöt vegyük inkább a piacon, ahol nem csomagolják előre. A termék származási helye sem utolsó szempont; ha van választási lehetőségünk, vegyünk inkább helyi (vagy legalábbis közeli területről származó) terméket a sok ezer kilométert utaztatott helyett.
• Készenléti üzemmód: egy átlagos lakásban az elektromos készülékek energiafelhasználásának háromnegyede (!) akkor használódik el, amikor a készülék ki van kapcsolva. A készenléti üzemmód alatt elfolyó, úgynevezett “vámpírenergia” kikapcsolása 60-70%-os energiatakarékosságot jelent. Húzd ki, vagy lásd el billenő kapcsolókkal az elektromos készülékeket!
• A közlekedésben részesítsük előnyben sétálást, biciklizést (főleg rövid távon). Gyakran gyorsabb a kerékpár, mint az autó, gondoljunk csak a parkolóhely keresésre! Ha tehetjük, válasszuk a tömegközlekedést és az egyéni közlekedésben az alacsony- fogyasztású és káros anyag kibocsátású járműveket.
• Akinek van saját kertje, érdemes a konyhai (biológiailag lebomló) hulladékot komposztálni. Ma már sok tájékoztató kiadvány van forgalomban, amely beavat a komposztálás rejtelmeibe.
• Egyre több elektromos háztartási gép könnyíti meg az életünket. Tényleg szükség van rájuk? Elektromos kenyérvágógép, morzsaporszívó vagy villanyfogkefe nélkül nem tudunk élni?
• A hűtőszekrényt ne tegyük meleg helyre – fűtőtest, tűzhely mellé -, mert ezzel növeljük az energiafogyasztását.
• Háztartásokban is keletkezik veszélyes hulladék, ilyen többek között a szárazelem vagy az elektronikai hulladék. Ezeket ne tegyük a kukába (főleg ne az erdőszélre), hanem gyűjtsük külön, és alkalomadtán – ha új elektromos berendezést vásárolunk – leadhatjuk az adott szakboltban; de sok boltban ill. hulladékudvarokban vásárlás nélkül is beveszik. Szárazelem helyett vehetünk újratölthető akkumulátort, ami jóval hosszabb életű.
• A számítógép-használat mindennapivá válásával igen könnyen hajlunk arra, hogy mindent kinyomtassunk. Mielőtt rákattintunk a print gombra, érdemes meggondolni, hogy tényleg szükség van-e az adott anyag nyomtatására; és ne feledjük, hogy egy papírlapnak két oldala van, használjuk mindkettőt! Ma már a legtöbb papír és írószer boltban lehet kapni újrahasznosított papírt igényes kivitelezésben, amelyek nyomtatásra, fénymásolásra is használhatók.
• A szelektíven gyűjtött papírhulladékot elvihetjük a legközelebbi hulladékudvarba vagy hulladékszigetre.

A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség alakuló közgyűlése 2009-ben Győrben volt.

Nagykanizsa, a magyarországi városok közül elsőként lett, tagja az Európai Klímaszövetségnek (Climate Alliance, Klimabündnis). Figyelemfelkeltő akciókkal: egy óriási jégkockával próbálták felhívni a figyelmet a lakóházak esetében sikerrel alkalmazható hőszigetelés jelentőségére.

Az Energia Klub sok oktatócsomagot kínál:
Mérd magad! –címmel, mely az éghajlatváltozás jelenségeinek és következményeinek megismertetését tűzte ki célul.
Hová tűnt az energia? -5 perces hangos vagy némafilmen, videón az energiapazarlás konkrét mérséklésének történetét vagy lehetőségeit kell bemutatniuk a takarékosság, a körültekintő energiahatékonyság, a tudatos energia- (elektromos áram, vezetékes vagy palackos gáz) fogyasztás eszközeivel.

A klímaváltozás lassítása, káros hatásainak csökkentése érdekében Klímabarát Települések Szövetsége alakult öt hazai önkormányzat részvételével a baranyai Hosszúhetényben. Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Albertirsa és Pilis vállalta, hogy lehetőségeikhez mérten helyben mindent megtesznek e negatív hatások mérsékléséért. Ennek mentén klímastratégiát készítenek, megteremtik a környezetvédelmi beruházások pénzügyi hátterét, és folyamatosan együttműködnek a fejlesztések megvalósításáért.